terrarium.hu

Embernagyságú, a kíváncsi szemek elől eddig a fákon megbújó új varánuszfajra bukkantak. A hím jellegzetes, kétágú pénisszel rendelkezik, akkora, mint egy magasabb ember, és a Fülöp-szigetek sűrűn lakott részén él. Mégis, a Varanus bitatawa eddig elkerülte a kutatók figyelmét.

Egy új kutatás szerint a sokáig csak a Fülöp-szigetek törzsi vadászai által ismert gyíkot DNS-e alapján, továbbá mérete, bőrtípusa és sajátságos pénisze miatt új fajként azonosították 2009-ben.
Két méteres hosszúságával az új gyíkfaj közeli rokonságban áll a világ legnagyobb ma élő gyíkjával, a komodói sárkánnyal. A komodóival ellentétben azonban a Varanus bitatawa valószínűleg vegetáriánus.

A kutatók a Biological Letters című szaklap legutóbbi számában számolnak be a felfedezésről. A publikáció szerint a gyíkfaj felfedezése egyedülálló, és ez nemcsak azért van így, mert a V. bitatawa lakhelye, a Fülöp-szigetek északi, legnagyobb tagja, Luzon szigete sűrűn lakott és területe már csaknem erdőmentessé vált.

A tudomány elől elrejtőzve
A kutatók úgy vélik, hogy a 10 kilogramm súlyú gyíkfaj eddig azért nem került a tudományos vizsgálatok górcsöve alá, mert a V. bitatawa hegyi erdőkben él, amely nem igazán képezte az eddigi hüllőkutatások helyszínét.

A vizsgálatban részt vevő Daniel Bennett biológus szerint ezek a gyümölcsevő gyíkok igazán titokzatosak. „Hiába tölt el az ember több évet azokban az erdőkben,ahol élnek, mégsem utal semmi arra, hogy ezek az állatok ott lennének” – mondta el Bennett. „A nap minden percét 20 méter magas fákon töltik. Az ilyen életmódot folytató gyíkfajok hetente kevesebb mint 20 percet töltenek a talajon” – tette hozzá.

Míg azonban a tudósok semmit sem tudtak a gyíkról, annak létezése nem hatott újdonságként a helyi törzsek számára, akik ezeket az állatokat a húsáért vadásszák.

Néhány, 2001-ben az elejtett gyíkokról és a sikeres vadászokról készült fotók alapján tavaly nyáron kezdték meg a két hónapig tartó expedíciót a nehezen észrevehető állatok után a tudósok.

Hasított pénisz mutatja az utat
A csapat végül a V. bitatawát és a különösen ritka, a V. bitatawával közeli rokonságban álló Varanus olivaceust, egy másik fülöp-szigeteki őshonos gyíkot is elfogott.

Bennet szerint a két faj egyszerre történő zsákmányolása döntő volt, mert lehetővé tette a két gyíkfaj egyidejű megfigyelését és a hajszálnyi különbségek észrevételezését, ami segíthet annak a megítélésében, hogy az állatok külön fajokat képviselnek-e vagy nem.

Egy különös eltérés, jellegzetesség volt megfigyelhető mindkét gyík esetében: furcsa, kétágú pénisszel rendelkeztek. Ez a jellegzetesség mindkét faj esetében egyedülálló.

A kutatócsoport szerint az óriásgyík felfedezése segíthet abban, hogy a Fülöp-szigetekre úgy tekintsünk, mint a biodiverzitás regionális nagyhatalmára.

Bennett úgy gondolja, nagy a valószínűsége annak, hogy további, eddig ismeretlen gyíkfajokat fedeznek fel a Fülöp-szigeteken – ha sikerül őket a rohamos mértékben szűkülő élőhelyük teljes kipusztulása előtt megtalálni.

Szöveg: James Owen/National Geographic