Több mint száz eddig ismeretlen állat- és növényfajt fedeztek fel kutatók a délkelet-ázsiai Borneó szigetén, köztük egy repülő békát és a világ leghosszabb rovarát, amely több mint fél méteres és alakja a botsáskáéra emlékeztet.
Új óriásgyíkot fedeztek fel a Fülöp-szigeteken
Egyéb, Hírek, Hüllők - általános, Állatok 1 komment »Embernagyságú, a kíváncsi szemek elől eddig a fákon megbújó új varánuszfajra bukkantak. A hím jellegzetes, kétágú pénisszel rendelkezik, akkora, mint egy magasabb ember, és a Fülöp-szigetek sűrűn lakott részén él. Mégis, a Varanus bitatawa eddig elkerülte a kutatók figyelmét.
Egy új kutatás szerint a sokáig csak a Fülöp-szigetek törzsi vadászai által ismert gyíkot DNS-e alapján, továbbá mérete, bőrtípusa és sajátságos pénisze miatt új fajként azonosították 2009-ben.
Két méteres hosszúságával az új gyíkfaj közeli rokonságban áll a világ legnagyobb ma élő gyíkjával, a komodói sárkánnyal. A komodóival ellentétben azonban a Varanus bitatawa valószínűleg vegetáriánus.
A kutatók a Biological Letters című szaklap legutóbbi számában számolnak be a felfedezésről. A publikáció szerint a gyíkfaj felfedezése egyedülálló, és ez nemcsak azért van így, mert a V. bitatawa lakhelye, a Fülöp-szigetek északi, legnagyobb tagja, Luzon szigete sűrűn lakott és területe már csaknem erdőmentessé vált.
A Közép-Amerikában és Mexikóban élő Bagheera kiplingi az akáciák fehérjékben dús hajtásvégeit részesíti előnyben a vadászat és az állati eredetű táplálék helyett. Az 5-6 milliméteres ugrópóknak ehhez ki kell cseleznie a növényeket védő hangyákat.
A hangyák és az akáciafák együtt fejlődtek az evolúció során, és hatékony szimbiózist hoztak létre. Az agresszív rovarok megvédik a fákat annak kártevőitől, cserébe maguk lakmározhatnak a hajtásvégekből. A pók azonban kifejlesztett egy módszert, amivel túljár a hangyák eszén.
A pókok a hangyákhoz hasonlóan a fákon élnek, de annak kieső részein, az öreg, tápanyagban gyér leveleken, ahol nincsenek hangyák – magyarázta a kutatás egyik vezetője, Robert Curry, a kanadai Villanova Egyetem professzora a BBC-nek. Amikor megéheznek, elindulnak a fiatalabb levelek irányába, és megvárják, míg a hangyák őrjáratában szünet áll be. Ekkor gyorsan megragadnak egy hajtásvéget, letörik, és elszaladnak vele a fa háborítatlan részére, ahol nyugodtan megeszik.
Nagy mennyiségben találtak a tenger mélyén is a felszíni algák által termelt idegméregből Kalifornia partjainál. Ez a korábban feltételezettnél nagyobb veszélyt jelent a mélytengeri élőlényekre – közölték amerikai kutatók a Nature Geoscience című szaklapban. tovabb »
Egy afrikai teknőssel osztotta meg Kamerunból Angolába tartó repülőútját pénteken XVI. Benedek pápa. A szokatlan útitárssal egy csoport esőerdőben élő baka pigmeus ajándékozta meg az egyházfőt, röviddel az előtt, hogy az Alitalia gépe felszállt volna Kamerunból. A bennszülöttek a főváros, Yaoundé vatikáni képviseletén adták át a 30 cm nagyságú hüllőt, amely kényelmes vesszőkosárban élvezhette a luxusfedélzet előnyeit a repülőút alatt. Az egyházfő hivatala még nem döntötte el, hogy a teknős légi odüsszeiája véget ért-e Angolában, vagy az állat végül eljut majd a vatikáni kertek paradicsomába. A barátkozás még csak a kezdetén jár, a repülő teknős még nevet sem kapott.
Forrás: MTI/Reuters
A melegebb éghajlat miatt nőhetett óriásira a Titanoboa cerrejonensis,ami 3,5 méterrel hosszabb, mint az eddigi rekorder. Főleg őskrokodilokkal táplálkozott. tovabb »
A Galapagos-szigeteken számos olyan faj él, amely máshol nem található meg a világon, s bár Darwin óta a mintegy száz sziget az evolúciókutatás kiemelt helyszíne, még mindig akadnak itt meglepetések. Híres galapagosi útján maga Charles Darwin figyelmét is elkerülték azok a rózsaszín leguánok, amelyek új kutatások alapján még a világhírűvé vált pintyeknél is korábbi példát jelentenek a fajok kialakulására.
A hüllők és kétéltűek tizenhét eddig ismeretlen faját fedezték fel olasz és tanzániai kutatók Tanzánia keleti részén, a zsugorodó területű esőerdőkben. Az új hüllőfajokat a Nguru-hegység déli részének gazdag élővilágát figyelve a fedezték fel a tudósok, az állatokról készült tanulmányukat az Acta Herpetologica című szaklapban közölték. Az új fajok között akadnak kaméleonok, leveli békák és kígyók is. A tanulmány szerzői Michele Menegonnal, a trentói Természettudományos Múzeum munkatársával az élen rámutattak arra, hogy a régió ökoszisztémájára nagy veszélyek leselkedtek, többek között tűzvészek és a fakitermelés. A térség gazdag élővilágának megőrzése érdekében a kormány és a helyi közösségek egy sor intézkedést hoztak. A lépések között kiemelt szerepet kap, hogy visszaszorítsák a kardamom termesztési módszereit, a növény termőterületéhez ugyanis korábban erdőirtásokkal jutottak.
Boldog Karácsonyt kívánunk minden kedves terraristának és terrarium.hu tagnak!
üdv:
Terrarium.hu csapat!
Kígyómérgek, Azok Hatásai és Klinikai Megnyilvánulásai(Harmadik rész)
Hüllők - általános, terrarium.hu, Állatok 2 komment »
“1979 egyik meleg októberi reggelen egy négy éves kisfiú játszott a fák alatt az otthona közelében, Kindura Beach-ben, 45 kilóméterre Townsville-tól. Röviddel 9 óra után panaszkodni kezdett a nagynénjének, hogy fáradtnak érzi magát. A nagynénje megitatta, amit a gyermek azonnal visszahányt mielőtt összeesett. Elsősegélyként rögtön szájból-szájba lélegeztetést alkalmaztak, ami nem segített. A mentő a Townville-i kórházba szállította, ahol a nővérek és orvosok küzdöttek az életéért. Megközelítőleg egy órával az első jelek után, 10 óra 15 perckor halottnak nyilvánították. Az utólagos vizsgálat során 12 szúrásnyomot találtak a felső combon és a jobboldali ülepen. A vér- és szövetminta vizsgálata során kiderült, hogy a szövetek kígyóméreggel telítettek. A kisfiú tragikus sorsa az egyik leggyorsabb kígyóméreg által jegyzett haláleset volt Ausztráliában.A felelős kígyó a Keleti Tajpán (Oxyuranus scutellatus) volt.
Struan Sutherland, Australian Animal Toxins”


(8 értékelés, átlag: 3.25 / 5)